Az 1968-ban nyílt kiállítás 1976-ban, majd 1987-ben B. Horváth Csilla muzeológus vezetésével került átépítésre, korszerűsítésre.

Láthatók itt szépen faragott tajtékpipák, tömbösítési eljárással készült ún. „hamis tajték” pipák, porcelánpipák egész sora, az „ibafai fapipa” másolata, dohánytartók, tűzgyújtó szerkezetek, különböző műhelyekből származó, változatos cseréppipák, kínai ópiumpipa vagy éppen a népi fafaragás szép példái, különféle gyufatartók, pipaszárak is. Egyedi darab az a nagyméretű, esztergályozott, fa „társas pipa”, melyet Lakatos Boldizsár készített Pécsett. Elmondása szerint hatalmas, fazék alakú kazánját inkább díszként, illetve dohánytartóként használták. Néhány darab történelmi személyiségekhez köthető, Deák Ferenc (1803-1876) és gr. Károlyi Mihály (1875-1955) pipáját szintén megtekinthetik itt a látogatók.

E gazdag kollekcióból szeretnénk felhívni a figyelmet azokra a kisméretű, pipa alakú tajték szivarszipkákra, melyek a 19. század második felének jellegzetes típusát képviselik, s változatos, aprólékos díszítésükkel tűnnek ki.